A kereskedelmi megállapodások szerepe a klímaváltozásban. Szakirodalmi áttekintés

Az eghajlatvaltozassal es kereskedelemmel kapcsolatos diskurzusban viszonylag mersekelt figyelmet forditanak a kereskedelmi megallapodasok szerepere. Holott parizsi klimacelok teljesulesehez is – vamok csokkentese, kornyezetbarat termekek szabalyozasanak harmonizalasa, piactorzito mezőgazdasagi fosszilisenergia-tamogatasok megszuntetese altal hozzajarulhatnanak. A tanulmany 2010 2020 kozott megjelent legujabb nemzetkozi kozgazdasagi szakirodalom szisztematikus attekintesevel eghajlatvaltozasra gyakorolt hatasait vizsgalja. alapjan megallapithato, hogy targyalasok, WTO-­megallapodasok hatekonysaga nemzeti erdekek protekcionizmus előterbe kerulese miatt gyengenek mondhato. Raadasul karosanyag-kibocsatas rendszereinek korlatoknak felszamolasa bizonyos esetekben akar novelheti az uveghazhatasu gazok kibocsatast. ramutat arra, karbon­szivargas jelensege alaashatja elereset. megallapodas legnagyobb haszonelvezői elsősorban fejlett orszagok Egyesult Allamok, Kina Europai Unio –, amelyek egyben uveghazhatasugaz-kibocsatok is. szakpolitikai ajanlasokat kinal megallapodasokkal szen-dioxid-csokkentes klimavaltozas hatasainak enyhitese erdekeben. elemzes karbonado, karbonvam, karbonar-harmonizacio, kereskedelem nem vam jellegű akadalyainak szabalyozasa, illetve karbonszivargas csokkentesenek kerdeskoreit targyalja.* Journal of Economic Literature (JEL) kod: F18, Q54.